(5 szolgáltató)

ART mozik

Ahol megéri nézni...

fabiane fabiane 91 értékelés 11 követő 13 plecsni
  1. Cirko-Gejzír mozi

    Cirko-Gejzír mozi

    A kedvenc „kultiplex”-em – szlogenjük szerint Európa legkisebb mozija, habár két (pici) teremmel is rendelkezik. Bútorzata alapján rommozinak is nevezhetnénk. Előző helyéről, a Lőrinc pap térről (a pesti Bermuda-háromszög egyik sarkáról), 1998-ban költözött át ide – szellemiségét, fílingjét megtartva. A létrehozó és üzemeltető Másképp Alapítvány egyben az egyik legradikálisabb filmforgalmazó, több északi, iráni és mexikói filmkülönlegesség terjesztése is hozzájuk fűződik, ezeket legelőször itt tekinthetjük meg. Kisebbségi programokat, filmfesztiválokat is tartanak. Már vidéken is terjeszkednek – a pécsi Apolló mozi is hozzájuk tartozik. Számomra a legélőbb filmes hely Budapesten.

  2. Toldi Mozi

    Toldi Mozi

    Múltidéző modernitás

    A Toldi moziban a.Milos Forman cseh-amerikai filmrendező 80. születésnapját megünneplő Filmkarneválon éreztem magam legjobban. A nyitóesemény tűzoltóbálján Pomázról érkezett tűzoltózenekar fogadott minket, akik nem csak zenéjükben idézték a hangulatot, de mintha még viselkedésük is hajazott volna a filmbeli csapat viselkedésére – parancsra hagyták el a mozi előterét. Természetesen a Staropramen sör sem hiányozhatott, frissen habzott a pohárból a padlóra. A TÁP Színház színészei a büfé fölötti üzemvezetői irodából kihajolva olvasták fel a rendező könyvéből a vonatkozó fejezetet. A „Tűz van, babám!” vetítése alatt valaki annyira elrévedt a múltidézésen, hogy egyenesen rágyújtott – persze csak elektromos cigarettára, de azért nagy felzúdulást keltett. A bulin disznósajt volt a kísérő, talán azon a bizonyos ellopott kelléken osztoztunk barátiasan, hogy azután beinduljon az össznépi harácsolás – szabadon lehetett eltulajdonítani a sötétben az asztalra kitett tárgyakból. Én későn eszméltem, és épp ezért lett enyém a legértékesebb tombolamaradék, az életműdíjnek szánt díszbaltát idéző „Balta” című cseh mű. Záráskor sem sértődött meg senki, amikor alólam került elő a nagykövetség egyik munkatársának kabátja.
    A Toldi mozinak jól áll a múltidézés. Maradt benne a régi mozizás bájából, pedig ezt az épületet is felújították. 2008-ban nyerte el mai formáját, amikoris a Budapest Film vette vissza az irányítását. A legmodernebb e-cinema digitális vetítési rendszerrel szerelték fel, de természetesen a 35 mm-es gépet is meghagyták. Két terme 200+60 főt képes befogadni. A Dolby hangrendszer sem hagy maga mögött kívánnivalót.
    De mi az, ami a Toldi mozi hírnevét megalapozta – hiszen Teszler Tamás még szakdolgozatot is írt róla a Pázmány kommunikáció szakán? Ugyan már 1937-ben megnyitotta kapuit, de mi nem innen emlékszünk rá. A 90-es években a Balázs Béla Stúdió (BBS) üzemeltette, amely egy kísérleti filmműhely volt. Már a filmről való beszéd is sok embert vonzott ide a vetítéseken túl. Azután ők a Pesti Estnek adták át a mozit, ami regnálásuk alatt a biciklisfutárok törzshelyévé vált. A Toldi mozihoz kapcsolható a Titanic Filmfesztivál. Esti szórakozóhelyként is híres volt. Most a Budapest Film költözött fölé, és sokáig itt szállásolták el a filmklik.hu-t, ami a cég filmletöltő bázisának szántak.
    A Toldi megmaradt a fesztiválok, filmnapok és filmes találkozások helyévé. Nem sokkal ezelőtt vetítették itt Herkó Attila budapesti Depeche Mode koncertjét felelevenítő „Strange Hour in Budapest” című filmjét, amelyen az együttes tagja, Allan Wilder is megjelent. A Dazoo.com magyar alapítású rövidfilmes gyüjtőszájt is tartott itt bemutatót. A Kiskakas Animációs Filmnapokon a rajzfilmkedvelőket várják. A Finn Filmnapok már másodszor kerül megrendezése, de Chile filmes alkotói is a gépházba költöztek egy rövid időre. Rendeztek itt már designvásárt, és visszatérve a filmhez, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak is volt itt vizsgavetítése. A mozi a Magyar Filmszemle egyik hagyományos rendezvényhelyszíne. Programjairól a www.toldimozi.hu oldalon tudtok tájékozódni.
    A Toldi, habár hallgatott a modernizáció és a „rövidülő szoknyák” szavára, kiváló emlékidéző hely. A pénztárosfülke kicsiny ablakához ma is le kell hajolni, hogy a mögötte ülő megértse a szavunk. …és abban is maradt a régi, hogy előterébe nem csak betérünk, mint a metrómegállóba, hanem hosszas beszélgetésekbe bonyolódunk ott a kényelmes fotelekbe süppedve. A büfé ugyan már elvesztette központi helyét, oldalra került, de azért még minket szolgál. A mozi Bajcsy-Zsilinszky útra néző panorámaablakjai előtt elhelyezett padok is mindig foglaltak.

  3. Örökmozgó Filmmúzeum

    Örökmozgó Filmmúzeum

    Az Örökmozgó mozi a Magyar Nemzeti Filmarchívum, leánykori nevén Magyar Filmintézet mozija. Főleg filmklasszikusok szerepelnek a repertoárján.
    1912-ben nyílt Royal Nagymozgó néven, kaland- és cowboyfilmeket vetítettek itt. Vesta, Erzsébet és Pentele néven is működött. 1958-tól lett Mátra Mese és Ifjúsági Mozi, amelyre már a saját gyermekkorunkból is emlékezhetünk. Különlegessége a félbehajtható ülés volt, amely felcsapva gyerekmagasítóként működött.
    1991-ben újították fel, és nyílt újra a mai nevén. Közönsége a gimnáziumok film iránti érdeklőiből, a bölcsész szakos egyetemistákból, a megszállott filmszeretőkből és a múltba révedő nyugdíjasokból tevődik össze. Gyakran szerveznek tematikus filmheteket és számos filmklub is működik itt. Nagy érdeklődés kíséri például a japán filmek vetítését. A program a www.filmarchive.hu/orokmozgo címen elérhetők.
    A Filmintézetnek a Budakeszi úti épületében is van vetítőterme, amelyet filmelmélet szakos hallgatóként rendszeresen látogattam. Az Örökmozgó is hozza az élményt - a karcos kópiák, a pattogó hang otthonos velejárói a filmélménynek. Kedvencem az idegennyelvű filmeket kísérő szinkrontolmácsolás – gyakran idéződik fel a VHS-korszak kezdetének hangalámondásos fílingje. Tarkovszkijjal, Paradzsanovval és francia újhullámos alkotókkal barátkoztam itt, de talán még Mélies szelleme is a sorok között kisért.
    A pénztárban és a kávéházban kedves arcok fogadnak, helyben megvásárolhatók a Filmarchívum könyvei és a filmszakmai lapok. Érdekesség, hogy a videogalérián a máshol nehezen elérhető, magyar és közép-európai filmek tekinthetők meg VHS technikával bérleti díj ellenében.


  4. Művész mozi

    Művész mozi

    A mai Művész

    A Művész mozi hangulata ma leginkább egy felsőkategóriás filmfesztiválhoz hasonlít. Öt termének névadója – Chaplin, Bunuel, Huszárik, Tarkovszkij és Bódy – nem biztos, hogy ezt választották volna törzshelyül, de Almodovar és David Lynch biztosan szívesen parádézna itt – és mi őket is szeretjük.
    A filmszínházat 1910-ben alapították. Hallgatott már a következő nevekre is: Mozgókép Otthon, Décsi, Deák, Fáklya, Új Tükör Művész Klubmozi. Az átépítése 1989-ben kezdődött, ekkor 4 teremmel nyitották meg, majd 1994-ben alakították ki benne az ötödiket. Közel 500 főt képes befogadni egyszerre. A vetítési időpontok eltolásával létrejött multiplex-szerkezet előnyös az üzemeltetőnek, mert több nézőt tud becsábítani. Most éppen az ODEON-t költöztették a mozi alá az Underground pincébe, így újabb szolgáltatás vált elérhetővé a látogatóknak.
    A Művész megszokott arculatához tartozik a filmajánlóként funkcionáló installációk elhelyezése mind a kirakatban, mind az előtérben. A külső kinézet fontos eleme a vetített filmcímek több betűtípusból való kirakása, ami a város felirataira reagál.
    Volt egy időszak, amikor ez volt az egyetlen artmozi, amelyben pattogatott kukoricát lehetett fogyasztani előadás közben – mára szerencsére száműzték a popcornt a kínálatból, és a büfé a megszokott felhozatal mellett az igényesebb vevőkört próbálja kiszolgálni, valamint a tematikus mozihetek, fesztiválok alkalmával kapcsolódik a programokhoz.
    A többtermes megoldás miatt ideális helyszín ez a fent említett programok számára. Az Artmozik Éjszakáján például helyben maradva is lubickolhattunk a filmek gazdag kínálatából kora estétől hajnalig. A Szemrevaló Filmnapok keretében most a legújabb német, osztrák és svájci filmek kerülnek bemutatásra. Rendszeres itt tartják a Mozinet Filmfesztivált is, valamint mozipedagógiai vetítések is rendelhetők. Két teremben színpad került kiépítésre, amelyen beszélgetéseket szoktak tartani. A programokról a www.muveszmozi.hu oldalról tudunk tájékozódni.
    Szinte már csak az artmozik jellegzetessége a 35 mm-es vetítési technika - a multiplexek már csak digitálisan sugároznak a vászonra. Itt megmaradt az általam preferált hagyományos vetítőgép, és mellette lehetőség van projektoros vagy blu-ray/dvd lejátszóról való kivetítésre, a nagyteremből pedig internetes kapcsolat is létesíthető.
    Már távol vagyunk attól a korszaktól, amikor faülőkés székeken szorongva recsegtük végig az előadásokat – a Művészben is fotelszerű ülőalkalmatosságok fogadnak. Italtartó nincs rajtuk, mint a Puskinban, de minek is. Szóval zavartalanul élvezhetjük az előadást…
    Itteni nagy filmélményem a már említett David Lynch Útvesztőben (Lost Highway) című filmje, amire véletlenül a film közepén sikerült beülnöm. (Úgy látszik elvesztem a programfüzet labirintusában.) Azután előlröl is megtekintve a művet rájöttem, hogy pont ez az alkotás az, amelyiket bármelyik pontjáról elkezdhet az ember… - és a legideálisabb hozzá helyszínt találtam meg hozzá. Tarr Béla Sátántangója viszont nem ebbe a filmszínházba való – a vetítés szüneteiben talmi csillogásnak tűnt az a fajta nézőcsalogató édes élet, amit a Művész úgykülönben sugároz.
    De ugyebár itt másról van szó, hisz ez a hely nemcsak mozi sötétjében éledő filmesztétáknak készült – nagy előnye, hogy azt sugározza magáról, amit az előttem ajánló olyan szépen megfogalmazott, ez a „legművészibb” mozi Budapesten. Szerintem a „művészsége” nem konstans, hanem az adott év filmtermésének viszonylatában változik, de az mindenképpen dicsérendő, hogy marketingjével képes becsábítani a közönséget.
    A Művész mozi a Budapest Film Zrt. előretolt helyörsége – a legnagyobb üzemeltetőhöz tartozik még közvetlenül a Puskin, Toldi és Corvin, valamint a Tabán, Kino és Örökmozgó mozi épülete, amelyeket más szolgáltatóknak adnak bérbe. A Budapest Film egyben filmforgalmazó is, így saját filmjeiket vetíthetik. (www.bpfilm.hu) A cég mozijai fogadják Budapest artmozijai nézőinek több mint a felét. A Művész mozi látogatottsága 19%-ot emelkedett 2011-ben az előző évihez képest. Szemlélhető ez az adat úgy is, hogy az artmozik fogyatkozásával ideszorulnak a nézők, de úgy is, hogy ez legalább megmarad nekünk.



  5. Puskin Mozi

    Puskin Mozi

    Stukkó és aranyozás

    A Puskin mozi ma is hajlamos úgy tenni, mintha az előző Fórum mozis életét élné. Felejtve a mai Kossuth Lajos utca állapotát, a múlt ködébe réved. Talán pont 1926. november 26.-a a kedvenc dátuma, amikor kora legelőkelőbb mozijaként nyitották meg a helyi társasági élet középpontjában, igaz akkor még csak némafilmet vetítettek benne. 1929-ben először itt szólalt meg Budapesten a film a közönség számára. Persze a történelem viharait nem úszta meg – vezetése átalakult a zsidótörvények következtében, majd a Kisgazdapártra szállt, s 1948-ban államosították, ekkor kapta a Puskin nevet. Új életre az 1998-as teljes rekonstrukció után kelt. A tervezők meghagyták a műemléki védettséget élvező homlokzatot és előcsarnokot, az addigi egytermes mozit viszont háromtermessé építették át. A korábbi nagyterem helyén alakították ki a legnagyobb, 225 fős Metropolist, úgy, hogy a mai hátsó sor az addigi páholyok szintjét éri. A másik kettő – a 72 fős Amarcord és a 68 fős Körhinta – pedig a kiszolgálóhelyiségek helyére került. A Semmelweis utcai bejáratától hatalmas kávéház nyílik, az előcsarnok galériáján pedig sokáig az ODEON kölcsönözte filmjeit.
    A Puskin mozi hangsúlyos design-eleme a stukkó és az aranyozás. Ez megfelelő keretet nyújt a kiemelt filmpremiereknek, és azon sem csodálkozom, hogy itt indították útjára a Puskin Klasszikusok sorozatot, amelynek keretében balettelőadások és klasszikus zenei koncertek felvételeit láthatjuk a világ híres helyeiről – amellyel az Operaház mellé helyezi magát a vetítőhely. Hasonló kísérletet az Uránia Nemzeti Filmszínház tett (figyeljünk a névhasználatra!), ahol híres múzeumok tárlatvezetéseire látogathattunk élő közvetítés során, vagy felvételről láthattuk például a londoni Nemzeti Színház előadását. Az azonos sugárút és a hasonló pozicionálás közös útra vitte a két mozit.
    De nemcsak az estélyi ruhás előadásoké a terep, a gyerekek is kapnak helyet a Puskin Kuckóban. A hétvégi matinékat a legkisebb gyerekekre, a 3-6 éves korosztályra szabták – rövidebbek az előadások, jelzőfény ég a teremben, és a vetítés alatt végig nyitva áll az ajtó, hogy szabadon ki-be járhassunk velük. A klasszikus gyerekfilmek mellett bábelőadásokat tartanak a Nefelejcs Bábszínház közreműködésével. Érdekes, a gyerekmozit újraértelmező fellépőjük a Zakatoló Zenemozi, amely társulat rövid animációs és diafilmeket játszik alá különleges hangszerek felhasználásával. Az előadások előtt és után játszósarok is üzemel, ahol animátorok foglalkoztatják a lurkókat. A gyerekparadicsom híreit a kucko.puskinmozi.hu címen találhatjátok.
    A www.puskinmozi.hu oldalon most én is találtam magamnak egy unikális programot, a Japán Nagykövetség szervezésében ingyenes előadás lesz UKIYO-E / Digitális utazás az edó-kori fametszetek világa címen – így bátran javasolhatom, hogy ti is figyeljétek az újdonságokat.
    A mozi hagyományos filmkínálata egyébként a Művész moziéval mutat párhuzamot, hisz ezt is Budapest Film üzemelteti. A jegyárai is hasonlóak, de a Puskinban létezik 2 felnőtt + 2 gyerek belépésére jogosító családi kedvezményes jegy, amely 3500 Ft-ba kerül, és gondolom, hogy nem a korhatáros vetítésekre fogjátok tudni igénybe venni. Diákjegyet egész nap válthattok, az ünnepnapok kivételével. Hétfőn mindenkinek olcsóbb a mozizás – egységesen 1000 Ft. Az artmozi.hu portálon (mely a Puskint, Művészt és a Toldit fogja össze) lehetőség van jegyrendelésre.
    A Puskin nem a kedvenc mozim, fényüzésével nekem nem otthonos, viszont már nagyon sok kedves mozissal találkoztam itt. Őrájuk és az itt megtekintett jó filmekre gondolva mondom, hogy szívesen járok ide – s hunyorítva a díszlet is inkább bohémnak tűnik.