fabiane

91 értékelés

Millenáris Programiroda Kulturális Kht.

Parknyi idill a nagyvárosban, egy régi gyártelep felújításával


A Millenáris nekünk a nyári piknik, amikor fedeles kosarat kapunk pokróccal, ásványvízzel, játékokkal és nekünk csak a szendvicset kell belepótolni. Szinyei Merse Pál Majális című festményének életérzése ugrik be. A pázsitos dombokról a közösségi kistkertjüket művelő helyiekre látni – a gyerek talán még paradicsomot is kap tőlük.
A Millenáris nekünk a Zöld Péter játszótér, amelyen egy mese elevenedik meg az odalátogatók főszereplésével – megannyi királyfi és királylány úszik a sárkányhalhintán, majd mássza meg a fapalota lépcsőit, hogy elnyerjék megérdemelt boldogságukat. Egyetlen megpróbáltatásuk a talajról a szandáljukba férkőző kavicshad.
A Millenáris nekünk a tó a bálnányira hízlalt aranyhalakkal. A gyerekbarát etetési mód – az automatából pénzérméért kinyerhető haleledellel - talán nem szerencsés módon találkozik a természet érdekeivel, de a rendszeresen itt tartott környezetvédelmi fesztiválok helyre teszik ebben a témában is a nevelést.
A Millenáris nekünk sokáig a szombati gyerekfoglalkozás volt ringatóval, kézműves foglalkozásokkal és bábszínházzal, amely eszményi helynek bizonyult két különböző korú gyermek szórakoztatására. Mostanában, mivel ők már kinőtték ezt a kort, a Gyerekirodalmi Fesztiválra igyekezve szemléljük nosztalgiával az odalátogató babakocsis és totyogó korú vendégeket.
A Fogadó minket is vár, hiszen ez a helyszín – az első épület a Széna téri bejárat felől – minden korosztálynak nyújt élményt. A zenei programok a délelőtti klasszikus csokikencertektől a „Jazz rajongó a gyermekem?” programsorozaton át az esi koncertekig ívelnek. Az igényes zene iránti érdeklődő biztosan megtalálja a számítását a weblapot böngészve (www.millenaris.hu), de azon sem csodálkozzunk, ha véletlenül bukkanunk örömzenészek csapatára a park egyik szegletében.
A szabadtéri színpadhoz is sok jó emlékünk fűzödik. Számos színház, táncház, koncert és beszélgetés nézői vagy aktív résztvevői lehettünk itt. Az előadások barátságos kisérője az óránként megszólaló harangjáték.
A színpad háta mögött található a másik rendezvényhelyszín – a Millenáris Teátrum. A nagyteremben a zenei világsztárok mellett nívós színházi előadások is helyet kapnak, kielégítve a budai Thália-rajongók igényeit. Nem hiszem, hogy a közelben nyíló Jurányi Inkubátorszínház elszívná a jövőben a látogatóit, hiszen a lelkes szervezők hálás közönséget szoktattak ide. Az épület emeletén kiállítóteret találhatunk – most nyáron a Bogyó és Babóca könyvek szereplői elevenedtek meg benne, de sokszor nyílik képzőművészeti tárlat is.
A hátsó épületben eddig a Csodák palotája interaktív természettudományos játszóház volt, aminek most költöznie kell, de majd felkeressük új helyén is, mert szintén nagy kedvencünk. A Millenárison viszont új érdekességként megnyílt a Láthatatlan Kiállítás, amely a vakok fényt nélkülöző világába vezeti be a látogatokat, szintén interaktív módon.
A Park emellett befogad minden rendezvényt, s a számos látogatásunk alkalmával még egyet sem találtunk közülük, amely sértett volna minket. Igazi kultúrtér született itt, a művelődési intézmény újrafogalmazása szabad keretek között.
…és hol pihenhetünk meg a sokszínű programok között? A Fogadó kávéházának teraszán fogyasztva finom süteményünket beláthatjuk az egész területet. A tóparti sörsátrak a belvárosi házrengetegből menekülőknek nyújtanak kikapcsolódást. A Jövő Házának önkiszolgáló éttermében felfrissíthetjük a szaladgálásban kimerült gyerekeinket.
A szervezők új kezdeményezése a Nyitott Könyvtár – amelyből szabadon kölcsönözhetünk, s akár az olvasmányunkat másikra is cserélhetjük a mieink közül. A Millenáris maga is ilyen hely, szabadon töltekezhetünk szelleméből, de akár saját ötleteinket is odaköltöztetjük - hiszen ez a mi időnkben, nekünk létrejött hely.

Hasznos ez a vélemény? Igen

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Az etalon könyvtár
Ha valaki Budapesten könyvtárra gondol, akkor elsőként a Szabó Ervin hálózata ugrik be. De mit tud nyújtani a főkönyvtáruk?
Ez a könyvtár többfunkciós, és az elvárásokat magas szinten elégíti ki. Ugyanúgy kiszolgálja az itt tanuló egyetemistákat, mint a csak újságolvasásra betérő érdeklődőket. A míves épület hatalmas alapterületén jól elkülönülnek a funkciók az ezredfordulós felújításnak köszönhetően.
A földszinten található olvasótérben, azaz a Böngészdében mindjárt lányom kedvencével, a tinik számára válogatott könyvespolccal találjuk magunkat szembe. Csak ezt az egy könyvtárt ismerjük, ahol a képregények ilyen választéka található. Szerencsére az új olvasok bevonzása győzött a „magas kultúrát” védők kirekesztő nézetével szemben. Megfér itt a rövidített kötelező a mangákkal kitámasztva. Rögtön mögöttük az úgynevezett kommerszirodalom polcai találhatók, amelyeken természetesen klasszikus gyöngyszemek is várják a felsőbb emeletekre nem látogatókat. Tőlük jobbra az utazás- és hobbikönyvek, valamint az újságok között kereshetünk. Az itt elhelyezett asztaloknál mindig sokan ülnek, jelezve, hogy igény van erre a szolgáltatásra. Balra a nyelvkönyveket és az angol nyelvű irodalmat helyezték el, mely kifejezetten gazdag, hisz ide kerültek a British Council által adományozott kötetek is. Ezen a szinten számítógépek sora biztosítja a könyvtári rendszerben történő böngészést, és lelkes könyvtárosok is segítenek az anyagban való keresésben. A raktárban található könyveket cédulákon lehet kikérni, és elektronikus táblán jelzik azok megérkezését. A számok békés surrogása kellemes alapzajt biztosít a várakozáshoz, amit legtöbben olvasgatással töltenek. Igénybe vehetjük még itt a Továbbtanulási Információs Szolgálatot is, amely a külföldi oktatás eléréséhez is segítséget nyújt.
A bejárattól balra tartó melléklépcsőn a Médiatárba jutunk. Én a nyelvtanító oktatócsomagokért járok ide, de a DVD és CD választék is lenyűgöző, és a kölcsönzés árai is nagyon jutányosak – egyedül a késéssel kell vigyázni, mert az extrán bünteti a rendszer.
A főépületbe való feljutást lifttel is meg lehet gyorsítani, viszont akkor nem láthatjuk az 1887-ben épült Wenckheim-palota szépségeit. A főlépcsőn felfelé tartva a félemeleten található a Sárkányos Gyerekkönyvtár, amelynek egyetlen hiányossága, hogy csak délután 1-kor nyit. Régen, amikor még volt pénz az egésznapos üzemeltetésre, kisgyermekes anyukák hada lepte el a teret már délelőttönként – kihasználva a játszószobát, ahol hatalmas szivacskockákból építkezhettek a tipegők. De nem panaszkodhatunk, mert így is nagyon kedves nekünk ez a hely, ahol természetesen az olvasó gyerek áll középpontban. A többféle szempontrendszerrel kiválasztott ajánló polcok mellett különböző programokkal is elősegítik a korosztály érdeklődésének fenntartását. Most éppen Hobbit-napok vannak. A névadó sárkány pedig az ablakokból kitekintve, a belső udvaron nyűgözi le szemlélőit.
A 2. szinten kaptak helyet a szabadpolcok, ahol a legfrissebb szép- és szakirodalmat találjuk. Mivel sokan járnak ide, szemfülesnek kell lenni, hogy megkaparintsuk a megkívánt köteteket – előjegyzés viszont csak pénzért van. Az internetteremben 16 számítógépen lehet kapcsolódni a világhálóra – ennek igénybevételéhez a pénztárban kell feltölteni a kártyánkat. A falakon helyezték el az idegen nyelvű kölcsönözhető könyveket, az angol kivételével.
Ennél feljebb főleg a beavatottak – egyetemisták, kutatók - járnak. A 3. szinten irodalmi és nyelvi olvasóterem, a 4. szinten általános, bölcseleti és művészeti olvasóterem, az 5. szinten pedig a Budapest Gyűjtemény és az e-olvasóterem található.
A főkönyvtár használatának éves díja magasabb a többinél – jelenleg 5100 Ft, de ezért többet is kapunk. Itt hívom fel a figyelmeteket, hogy a gyerekeknek 14 éves korig ingyenes a kölcsönzőjegy, amely a teljes állomány eléréséhez érvényes. A könyvtári hálózat információi a www.fszek.hu címen elérhetők, amely honlap például szolgálhatna a többi állami fenntartású intézménynek.
Természetesen mi régóta aktív látogatói és rajongói vagyunk a Központi Szabó Ervin Könyvtárnak. Még csak barátkozunk a nemrég bevezetett automatikus kölcsönzőrendszerrel – mint ahogy a könyvtár dolgozói is. Most úgy tűnik, hiányozni fognak a belépéskor fogadó könyvtárosok, de szerencsére még itt vannak – ők nyújtanak segítséget a gépek használatához. Megbocsájtóan hívnak vissza, ha áthaladáskor többedszer is bejeleznek a be- és kiléptető kapuk. Az ijedtségre jólesik a kávé a hangulatos büfében.


Hasznos ez a vélemény? Igen

Művész mozi

A mai Művész

A Művész mozi hangulata ma leginkább egy felsőkategóriás filmfesztiválhoz hasonlít. Öt termének névadója – Chaplin, Bunuel, Huszárik, Tarkovszkij és Bódy – nem biztos, hogy ezt választották volna törzshelyül, de Almodovar és David Lynch biztosan szívesen parádézna itt – és mi őket is szeretjük.
A filmszínházat 1910-ben alapították. Hallgatott már a következő nevekre is: Mozgókép Otthon, Décsi, Deák, Fáklya, Új Tükör Művész Klubmozi. Az átépítése 1989-ben kezdődött, ekkor 4 teremmel nyitották meg, majd 1994-ben alakították ki benne az ötödiket. Közel 500 főt képes befogadni egyszerre. A vetítési időpontok eltolásával létrejött multiplex-szerkezet előnyös az üzemeltetőnek, mert több nézőt tud becsábítani. Most éppen az ODEON-t költöztették a mozi alá az Underground pincébe, így újabb szolgáltatás vált elérhetővé a látogatóknak.
A Művész megszokott arculatához tartozik a filmajánlóként funkcionáló installációk elhelyezése mind a kirakatban, mind az előtérben. A külső kinézet fontos eleme a vetített filmcímek több betűtípusból való kirakása, ami a város felirataira reagál.
Volt egy időszak, amikor ez volt az egyetlen artmozi, amelyben pattogatott kukoricát lehetett fogyasztani előadás közben – mára szerencsére száműzték a popcornt a kínálatból, és a büfé a megszokott felhozatal mellett az igényesebb vevőkört próbálja kiszolgálni, valamint a tematikus mozihetek, fesztiválok alkalmával kapcsolódik a programokhoz.
A többtermes megoldás miatt ideális helyszín ez a fent említett programok számára. Az Artmozik Éjszakáján például helyben maradva is lubickolhattunk a filmek gazdag kínálatából kora estétől hajnalig. A Szemrevaló Filmnapok keretében most a legújabb német, osztrák és svájci filmek kerülnek bemutatásra. Rendszeres itt tartják a Mozinet Filmfesztivált is, valamint mozipedagógiai vetítések is rendelhetők. Két teremben színpad került kiépítésre, amelyen beszélgetéseket szoktak tartani. A programokról a www.muveszmozi.hu oldalról tudunk tájékozódni.
Szinte már csak az artmozik jellegzetessége a 35 mm-es vetítési technika - a multiplexek már csak digitálisan sugároznak a vászonra. Itt megmaradt az általam preferált hagyományos vetítőgép, és mellette lehetőség van projektoros vagy blu-ray/dvd lejátszóról való kivetítésre, a nagyteremből pedig internetes kapcsolat is létesíthető.
Már távol vagyunk attól a korszaktól, amikor faülőkés székeken szorongva recsegtük végig az előadásokat – a Művészben is fotelszerű ülőalkalmatosságok fogadnak. Italtartó nincs rajtuk, mint a Puskinban, de minek is. Szóval zavartalanul élvezhetjük az előadást…
Itteni nagy filmélményem a már említett David Lynch Útvesztőben (Lost Highway) című filmje, amire véletlenül a film közepén sikerült beülnöm. (Úgy látszik elvesztem a programfüzet labirintusában.) Azután előlröl is megtekintve a művet rájöttem, hogy pont ez az alkotás az, amelyiket bármelyik pontjáról elkezdhet az ember… - és a legideálisabb hozzá helyszínt találtam meg hozzá. Tarr Béla Sátántangója viszont nem ebbe a filmszínházba való – a vetítés szüneteiben talmi csillogásnak tűnt az a fajta nézőcsalogató édes élet, amit a Művész úgykülönben sugároz.
De ugyebár itt másról van szó, hisz ez a hely nemcsak mozi sötétjében éledő filmesztétáknak készült – nagy előnye, hogy azt sugározza magáról, amit az előttem ajánló olyan szépen megfogalmazott, ez a „legművészibb” mozi Budapesten. Szerintem a „művészsége” nem konstans, hanem az adott év filmtermésének viszonylatában változik, de az mindenképpen dicsérendő, hogy marketingjével képes becsábítani a közönséget.
A Művész mozi a Budapest Film Zrt. előretolt helyörsége – a legnagyobb üzemeltetőhöz tartozik még közvetlenül a Puskin, Toldi és Corvin, valamint a Tabán, Kino és Örökmozgó mozi épülete, amelyeket más szolgáltatóknak adnak bérbe. A Budapest Film egyben filmforgalmazó is, így saját filmjeiket vetíthetik. (www.bpfilm.hu) A cég mozijai fogadják Budapest artmozijai nézőinek több mint a felét. A Művész mozi látogatottsága 19%-ot emelkedett 2011-ben az előző évihez képest. Szemlélhető ez az adat úgy is, hogy az artmozik fogyatkozásával ideszorulnak a nézők, de úgy is, hogy ez legalább megmarad nekünk.



Hasznos ez a vélemény? Igen

Anno Mesebolt

Ilyen hely nemcsak a mesében van

„Ilyen hely csak a mesében van. Aki nem hiszi, járjon utána!” – szólít meg a bolt köszöntője a weblapon. A valóságban is hasonló mesés fogadtatásban részesülünk. Már a bolt portálja is játékra, olvasásra csábítja a betérőt - még a böngészésben sem kell jártasnak lennünk, hogy odataláljunk. (A bolt házigazdája a gyerekek körében méltán népszerű Böngésző sorozatot is megjelentető Naphegy Kiadó.)
Jó a szavak közt megpihenni itt, ahová velünk jön a Horváth kert és a Tabán varázslata, de kinnt marad az autóbűz, az idegeskedésbe fulladt felnőttvilág. Akár egy családi meseolvasásra is be lehet ülni, de a gyerekek maguktól is elvarázsolódnak a játszósarokban, míg szüleik a könyvekből merítenek nyugodtságot a hazaúthoz.
A Mesebolt titka nemcsak az otthonos gyerekszobák esszenciáját árasztó faburkolatú, kedves dizájnú helyiségben rejlik, amelyben kirakott készségfejlesztő játékok és a meghitt könyvtárhangulat várja a családokat, de a foglalkozásokat vezetők és a mindig készséges alkalmazottak mosolygós hozzáállásban is.
Ha már Titeket is megérintett ez a varázs, akkor biztos vagyok benne, hogy a programokra is el fogtok jönni. Jelenleg sakkovi, kerekítő, zenezug és kézműves foglalkozást tartanak rendszeresen, amelyekre kedvezményes bérletet is lehet váltani. Ha követitek a bolt honlapjának (www.annokonyv.hu) híreit, akkor a többi eseményről is értesülni fogtok. Én most az Elek apó tiszteletére rendezett mesedélutánra indulok a gyerekeimmel, amelyen ELTE TOFK-os hallgatók fognak várni minket - égető szükség van a tanárokra, tanítókra, akik életben tartják a mesemondás hagyományát. (Tudtátok, hogy Boldizsár Ildikó vezetésével elindult hazánkban a meseterápiás gyógyítás?)
A bolt a kisgyermekkorból kinőtteket is várja, nekik az élő irodalom élményét kínálja. Gyakran látogatnak el ide gyerekkönyv alkotók (írók és illusztrátorok). A nyáron mesetábort is tartottak, ahol a résztvevők közös mesét készítettek, amelyből mindenkinek készült egy-egy emlékkönyv.
S ha már ittjár az ember, akkor a könyvek is előtérbe kerülnek. Helyben ajánlanak olvasnivalót, a portékába bele is lehet lapozni, s nem utolsósorban az itt vásárló úgy érezheti, hogy nem csupán a könyvvel lett gazdagabb, de egy élménnyel is. (A törzsvásárlók még kedvezményben is részesülnek…) De akinek messze esik ez a hely, az sem marad mese nélkül. Az interneten keresztül (www.annokonyv.hu/webaruhaz) is részesei lehetünk enneka szellemiségnek, hisz feliratkozhatunk arra a hírlevélre, amelyben tanácsokat, ötleteket kapunk a választáshoz, és játékot is rendelhetünk. A könyvkiadó égisze alatt indult a www.meseutca.hu is, amely a gyerekirodalomban való tájékozódást segíti a kritikák, beszámolók és interjúk segítségével. Fruzsina lányom volt az egyik nyertese a magazin ajánlóíró pályázatának, aminek nyereményeként bármilyen könyvet választhatott a webáruház kínálatából, amit természetesen az Anno Meseboltban vett át.
Megint a kedvenc könyvesboltunknál járunk, amiről csak most tudtam meg az alapítók leírását olvasva, hogy már száz évvel ezelőtt is könyvesbolt és papírkereskedés állt a helyén. Stark Ferenc még a krisztinavárosiak ük-generációját szolgálta ki itt anno, és ez az „anno” adta az ötletet a bolt nevéhez.
Úgy gondolom, hogy a gyerekek nemcsak anno játszottak kreatívan bábszínházzal, babaházzal és építőjátékokkal, hanem még ma is népszerűek ezek a körükben, s a játék mellett a mese sem idegen tőlük. Az Anno és a hasonló profilú, kiadók üzemeltette boltok (Pozsonyi Pagony, Kétegér) nagyban hozzásegítik őket ahhoz, hogy újra olvasó nemzedékről beszélhessünk.
Mert jó a szavak között megpihenni. Otthonosan érezzük magunkat itt – gyerekek, felnőttek közösen – kicsit át is költöztünk ide. Lányom már a születésnapját is itt szeretné megtartani legközelebb!

Hasznos ez a vélemény? Igen

Toldi Mozi

Múltidéző modernitás

A Toldi moziban a.Milos Forman cseh-amerikai filmrendező 80. születésnapját megünneplő Filmkarneválon éreztem magam legjobban. A nyitóesemény tűzoltóbálján Pomázról érkezett tűzoltózenekar fogadott minket, akik nem csak zenéjükben idézték a hangulatot, de mintha még viselkedésük is hajazott volna a filmbeli csapat viselkedésére – parancsra hagyták el a mozi előterét. Természetesen a Staropramen sör sem hiányozhatott, frissen habzott a pohárból a padlóra. A TÁP Színház színészei a büfé fölötti üzemvezetői irodából kihajolva olvasták fel a rendező könyvéből a vonatkozó fejezetet. A „Tűz van, babám!” vetítése alatt valaki annyira elrévedt a múltidézésen, hogy egyenesen rágyújtott – persze csak elektromos cigarettára, de azért nagy felzúdulást keltett. A bulin disznósajt volt a kísérő, talán azon a bizonyos ellopott kelléken osztoztunk barátiasan, hogy azután beinduljon az össznépi harácsolás – szabadon lehetett eltulajdonítani a sötétben az asztalra kitett tárgyakból. Én későn eszméltem, és épp ezért lett enyém a legértékesebb tombolamaradék, az életműdíjnek szánt díszbaltát idéző „Balta” című cseh mű. Záráskor sem sértődött meg senki, amikor alólam került elő a nagykövetség egyik munkatársának kabátja.
A Toldi mozinak jól áll a múltidézés. Maradt benne a régi mozizás bájából, pedig ezt az épületet is felújították. 2008-ban nyerte el mai formáját, amikoris a Budapest Film vette vissza az irányítását. A legmodernebb e-cinema digitális vetítési rendszerrel szerelték fel, de természetesen a 35 mm-es gépet is meghagyták. Két terme 200+60 főt képes befogadni. A Dolby hangrendszer sem hagy maga mögött kívánnivalót.
De mi az, ami a Toldi mozi hírnevét megalapozta – hiszen Teszler Tamás még szakdolgozatot is írt róla a Pázmány kommunikáció szakán? Ugyan már 1937-ben megnyitotta kapuit, de mi nem innen emlékszünk rá. A 90-es években a Balázs Béla Stúdió (BBS) üzemeltette, amely egy kísérleti filmműhely volt. Már a filmről való beszéd is sok embert vonzott ide a vetítéseken túl. Azután ők a Pesti Estnek adták át a mozit, ami regnálásuk alatt a biciklisfutárok törzshelyévé vált. A Toldi mozihoz kapcsolható a Titanic Filmfesztivál. Esti szórakozóhelyként is híres volt. Most a Budapest Film költözött fölé, és sokáig itt szállásolták el a filmklik.hu-t, ami a cég filmletöltő bázisának szántak.
A Toldi megmaradt a fesztiválok, filmnapok és filmes találkozások helyévé. Nem sokkal ezelőtt vetítették itt Herkó Attila budapesti Depeche Mode koncertjét felelevenítő „Strange Hour in Budapest” című filmjét, amelyen az együttes tagja, Allan Wilder is megjelent. A Dazoo.com magyar alapítású rövidfilmes gyüjtőszájt is tartott itt bemutatót. A Kiskakas Animációs Filmnapokon a rajzfilmkedvelőket várják. A Finn Filmnapok már másodszor kerül megrendezése, de Chile filmes alkotói is a gépházba költöztek egy rövid időre. Rendeztek itt már designvásárt, és visszatérve a filmhez, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak is volt itt vizsgavetítése. A mozi a Magyar Filmszemle egyik hagyományos rendezvényhelyszíne. Programjairól a www.toldimozi.hu oldalon tudtok tájékozódni.
A Toldi, habár hallgatott a modernizáció és a „rövidülő szoknyák” szavára, kiváló emlékidéző hely. A pénztárosfülke kicsiny ablakához ma is le kell hajolni, hogy a mögötte ülő megértse a szavunk. …és abban is maradt a régi, hogy előterébe nem csak betérünk, mint a metrómegállóba, hanem hosszas beszélgetésekbe bonyolódunk ott a kényelmes fotelekbe süppedve. A büfé ugyan már elvesztette központi helyét, oldalra került, de azért még minket szolgál. A mozi Bajcsy-Zsilinszky útra néző panorámaablakjai előtt elhelyezett padok is mindig foglaltak.

Hasznos ez a vélemény? Igen

Puskin Mozi

Stukkó és aranyozás

A Puskin mozi ma is hajlamos úgy tenni, mintha az előző Fórum mozis életét élné. Felejtve a mai Kossuth Lajos utca állapotát, a múlt ködébe réved. Talán pont 1926. november 26.-a a kedvenc dátuma, amikor kora legelőkelőbb mozijaként nyitották meg a helyi társasági élet középpontjában, igaz akkor még csak némafilmet vetítettek benne. 1929-ben először itt szólalt meg Budapesten a film a közönség számára. Persze a történelem viharait nem úszta meg – vezetése átalakult a zsidótörvények következtében, majd a Kisgazdapártra szállt, s 1948-ban államosították, ekkor kapta a Puskin nevet. Új életre az 1998-as teljes rekonstrukció után kelt. A tervezők meghagyták a műemléki védettséget élvező homlokzatot és előcsarnokot, az addigi egytermes mozit viszont háromtermessé építették át. A korábbi nagyterem helyén alakították ki a legnagyobb, 225 fős Metropolist, úgy, hogy a mai hátsó sor az addigi páholyok szintjét éri. A másik kettő – a 72 fős Amarcord és a 68 fős Körhinta – pedig a kiszolgálóhelyiségek helyére került. A Semmelweis utcai bejáratától hatalmas kávéház nyílik, az előcsarnok galériáján pedig sokáig az ODEON kölcsönözte filmjeit.
A Puskin mozi hangsúlyos design-eleme a stukkó és az aranyozás. Ez megfelelő keretet nyújt a kiemelt filmpremiereknek, és azon sem csodálkozom, hogy itt indították útjára a Puskin Klasszikusok sorozatot, amelynek keretében balettelőadások és klasszikus zenei koncertek felvételeit láthatjuk a világ híres helyeiről – amellyel az Operaház mellé helyezi magát a vetítőhely. Hasonló kísérletet az Uránia Nemzeti Filmszínház tett (figyeljünk a névhasználatra!), ahol híres múzeumok tárlatvezetéseire látogathattunk élő közvetítés során, vagy felvételről láthattuk például a londoni Nemzeti Színház előadását. Az azonos sugárút és a hasonló pozicionálás közös útra vitte a két mozit.
De nemcsak az estélyi ruhás előadásoké a terep, a gyerekek is kapnak helyet a Puskin Kuckóban. A hétvégi matinékat a legkisebb gyerekekre, a 3-6 éves korosztályra szabták – rövidebbek az előadások, jelzőfény ég a teremben, és a vetítés alatt végig nyitva áll az ajtó, hogy szabadon ki-be járhassunk velük. A klasszikus gyerekfilmek mellett bábelőadásokat tartanak a Nefelejcs Bábszínház közreműködésével. Érdekes, a gyerekmozit újraértelmező fellépőjük a Zakatoló Zenemozi, amely társulat rövid animációs és diafilmeket játszik alá különleges hangszerek felhasználásával. Az előadások előtt és után játszósarok is üzemel, ahol animátorok foglalkoztatják a lurkókat. A gyerekparadicsom híreit a kucko.puskinmozi.hu címen találhatjátok.
A www.puskinmozi.hu oldalon most én is találtam magamnak egy unikális programot, a Japán Nagykövetség szervezésében ingyenes előadás lesz UKIYO-E / Digitális utazás az edó-kori fametszetek világa címen – így bátran javasolhatom, hogy ti is figyeljétek az újdonságokat.
A mozi hagyományos filmkínálata egyébként a Művész moziéval mutat párhuzamot, hisz ezt is Budapest Film üzemelteti. A jegyárai is hasonlóak, de a Puskinban létezik 2 felnőtt + 2 gyerek belépésére jogosító családi kedvezményes jegy, amely 3500 Ft-ba kerül, és gondolom, hogy nem a korhatáros vetítésekre fogjátok tudni igénybe venni. Diákjegyet egész nap válthattok, az ünnepnapok kivételével. Hétfőn mindenkinek olcsóbb a mozizás – egységesen 1000 Ft. Az artmozi.hu portálon (mely a Puskint, Művészt és a Toldit fogja össze) lehetőség van jegyrendelésre.
A Puskin nem a kedvenc mozim, fényüzésével nekem nem otthonos, viszont már nagyon sok kedves mozissal találkoztam itt. Őrájuk és az itt megtekintett jó filmekre gondolva mondom, hogy szívesen járok ide – s hunyorítva a díszlet is inkább bohémnak tűnik.


Hasznos ez a vélemény? Igen

Petőfi Irodalmi Múzeum

A csilláros, stukkós Károlyi palotában helyet kapott Petőfi Irodalmi Múzeum élő hely, habár a múzeum szóval még sokan poros relikviák kiállítását társítják.
A PIM leginkább a rendezvényei miatt élő hely számunkra. Jártunk itt gyermekirodalmi fesztiválon, író-olvasó találkozókon, felolvasásokon, vitaesteken és koncerteken is. Ezeknek az eseményeknek az összekötője a mai irodalom élő szövete volt, hisz vannak még betűvetők és olvasók is szép számmal. A PIM programjainak erőssége az irodalom újabb és újabb szempontokból való megközelítése, az élményadáson keresztül az iránta való érdeklődés fenntartása. Jó látni, ahogy a gyerekközönséget is meg tudják fogni – nem csoda, hogy Múzeumpedagógiai Nívódíjjal jutalmazták munkájukat. A PIM az egyik fenntartója a Budán most megnyílt Mesemúzeum és Meseműhelynek is.
A PIM múzeum is, amelynek nemcsak a megörökölt relikviákat kezeli, de befogad teljes életmű hagyatékokat is, és azokat évfordulókhoz kapcsolódó kiállításokba rendezi. A Petőfi állandó kiállításon túl most Örkényre és Ottlikra emlékeznek. Utóbbi Hajnali háztetők című művéből okostelefon-alkalmazás is készült a közreműködésükkel, az interaktív szöveg-, kép- és hangfájlok segítségével bejárhatjuk Budapest regényhez kapcsolódó helyszíneit.

Hasznos ez a vélemény? Igen

Pozsonyi Pagony

Az azonos nevű gyerekkönyvkiadó által alapított Pagony volt az első kizárólag gyerekeknek szánt könyvesbolt Budapesten, s habár azóta több hasonló profilú is nyílt (Anno, Két Egér), megőrizte vezető pozícióját. Mivel nekünk útba esik a Szent István park felé menet, nem múlik el úgy nap, hogy legalább a kirakatán keresztül meg ne csodálnánk a gyerekeket lenyűgöző választékot. (Nyáron újították fel gyönyörűen a helyet, azóta lehet belátni az ablakon.) Persze a magas színvonalú játékok a legvonzóbbak, de a lányomnak és a fiamnak már természetes, hogy az olvasás is élményszerzéssel jár. Sokszor kérik, hogy míg ők a játszósarokban tevékenykednek, olvassak föl nekik az újonnan megjelent könyvekből – és ezt senki sem nézi rossz szemmel. Az új kedvenceket meg is vásároljuk, mégpedig törzsvásárlói kedvezménnyel. A Pagonyban természetesen gyerekprogramok is vannak, régen még tornás foglalkozásokat is tartottak a polcok között, jelenleg kézműveskedésen, diavetítésen és ölbéli foglalkozásokon lehet részt venni, télen pedig a Mikulás is ellátogat ide. Kedvenceink a könyvbemutatók – a Pagony gondozásában megjelent Hintarabló kapcsán Both Gabi íróval orrot avattunk, a közeli iskola szobrának pótolták eme hiányzó testrészét. A Pagony Újlipócia szerves része, a Pozsonyi Pikniken egész napos programmal várják a munkatársak az érdeklődőket.

Hasznos ez a vélemény? Igen

Földalatti Vasúti Múzeum

Budapest egyik legviccesebb múzeuma. A földalatti közlekedés technikatörténete iránt érdeklődők mellett azoknak is melegen ajánljuk, akik megunták a metrók rohanó világát – ezek a kiállított kocsik sohasem távoznak pont a megérkezésünkkor. A kiállítás helyszíne egy lezárt pályaszakasz, a múzeum bejárata a Deák téri aluljáróból nyílik. A belépti díj megegyezik egy villamosjegy árával Mi a Múzeumok Éjszakáján látogattuk meg a „Gizella téri” állomást. A gyerekek ámulva néztek farkasszemet a földalatti panoptikumlakóival, nekünk pedig az a tábla tetszett, amely megörökíti, hogy Ferenc József, aki a milleniumi ünnepségek alkalmával próbálta ki a járatot, „legkegyelmesebben megengedte”, hogy a Földalatti Villamos Vasút Rt. felvegye a nevét.

Hasznos ez a vélemény? Igen

Országos Széchényi Könyvtár

Az Országos Széchenyi Könyvtár – becenevén Szecska - egy könyv(arany)bánya. Mivel kötelespéldány-gyüjtő hely, itt minden könyv hozzáférhető helyben olvasásra. A cédulákon megrendelt kötetek könyvcsilléken bukkannak elő a mélyből, szorgos munkatársak ássák ki őket a Vár oldalában elhelyezkedő raktárból. A hely mindig tele van egyetemistákkal, kutatókkal – reggel igyekeznünk kell, ha a városra teljes panorámát nyújtó ablakok mellé szeretnénk kiváltságos helyet szerezni. A büfé melegszendvicseinek íze is a számban van. Érdekes szolgáltatásuk, hogy különdíj ellenében a kiválasztott dátumhoz kapcsolódó újságot állítanak össze a korabeli sajtótermékekből – férjem is nagyon örült a születésnapi meglepetésének. Kiállításokat is szoktak rendezni, és rendszeresen bekapcsolódnak a Múzeumok Éjszakája programjaiba.

Hasznos ez a vélemény? Igen

3 Lista

Még több »

Gyerekkönyvesboltok

Ahova nemcsak könyvért járunk...

  1. Két Egér Könyvesbolt

    A Két Egér az egyik kedvenc gyerekkönyvesboltunk. Apró, de barátságos hely, ahol tanácsot kérhetünk a választáshoz, vagy csak megoszthatjuk véleményünket - Mészáros Jánossal, a Kiadó vezetőjével is személyesen lehet találkozni. Sokszor jártunk már náluk a hétvégi programjaikon: irodalomhoz kapcsolódó kézműves foglalkozásokon szorgoskodhattunk a galérián, ahol gyakran rendeznek kiállítást könyvillusztrációkból is. A magyartanároknak is rendeznek előadásokat, beszélgetéseket, és ők karolták fel a múzeumpedagógia ügyét is. Nyáron múzeumi táborokat tartanak. A nívós könyvválaszték mellett ötletes játékokat, egyedi ajándéktárgyakat is tartanak.

  2. Pozsonyi Pagony

    Az azonos nevű gyerekkönyvkiadó által alapított Pagony volt az első kizárólag gyerekeknek szánt könyvesbolt Budapesten, s habár azóta több hasonló profilú is nyílt (Anno, Két Egér), megőrizte vezető pozícióját. Mivel nekünk útba esik a Szent István park felé menet, nem múlik el úgy nap, hogy legalább a kirakatán keresztül meg ne csodálnánk a gyerekeket lenyűgöző választékot. (Nyáron újították fel gyönyörűen a helyet, azóta lehet belátni az ablakon.) Persze a magas színvonalú játékok a legvonzóbbak, de a lányomnak és a fiamnak már természetes, hogy az olvasás is élményszerzéssel jár. Sokszor kérik, hogy míg ők a játszósarokban tevékenykednek, olvassak föl nekik az újonnan megjelent könyvekből – és ezt senki sem nézi rossz szemmel. Az új kedvenceket meg is vásároljuk, mégpedig törzsvásárlói kedvezménnyel. A Pagonyban természetesen gyerekprogramok is vannak, régen még tornás foglalkozásokat is tartottak a polcok között, jelenleg kézműveskedésen, diavetítésen és ölbéli foglalkozásokon lehet részt venni, télen pedig a Mikulás is ellátogat ide. Kedvenceink a könyvbemutatók – a Pagony gondozásában megjelent Hintarabló kapcsán Both Gabi íróval orrot avattunk, a közeli iskola szobrának pótolták eme hiányzó testrészét. A Pagony Újlipócia szerves része, a Pozsonyi Pikniken egész napos programmal várják a munkatársak az érdeklődőket.

  3. Anno Mesebolt

    Ilyen hely nemcsak a mesében van

    „Ilyen hely csak a mesében van. Aki nem hiszi, járjon utána!” – szólít meg a bolt köszöntője a weblapon. A valóságban is hasonló mesés fogadtatásban részesülünk. Már a bolt portálja is játékra, olvasásra csábítja a betérőt - még a böngészésben sem kell jártasnak lennünk, hogy odataláljunk. (A bolt házigazdája a gyerekek körében méltán népszerű Böngésző sorozatot is megjelentető Naphegy Kiadó.)
    Jó a szavak közt megpihenni itt, ahová velünk jön a Horváth kert és a Tabán varázslata, de kinnt marad az autóbűz, az idegeskedésbe fulladt felnőttvilág. Akár egy családi meseolvasásra is be lehet ülni, de a gyerekek maguktól is elvarázsolódnak a játszósarokban, míg szüleik a könyvekből merítenek nyugodtságot a hazaúthoz.
    A Mesebolt titka nemcsak az otthonos gyerekszobák esszenciáját árasztó faburkolatú, kedves dizájnú helyiségben rejlik, amelyben kirakott készségfejlesztő játékok és a meghitt könyvtárhangulat várja a családokat, de a foglalkozásokat vezetők és a mindig készséges alkalmazottak mosolygós hozzáállásban is.
    Ha már Titeket is megérintett ez a varázs, akkor biztos vagyok benne, hogy a programokra is el fogtok jönni. Jelenleg sakkovi, kerekítő, zenezug és kézműves foglalkozást tartanak rendszeresen, amelyekre kedvezményes bérletet is lehet váltani. Ha követitek a bolt honlapjának (www.annokonyv.hu) híreit, akkor a többi eseményről is értesülni fogtok. Én most az Elek apó tiszteletére rendezett mesedélutánra indulok a gyerekeimmel, amelyen ELTE TOFK-os hallgatók fognak várni minket - égető szükség van a tanárokra, tanítókra, akik életben tartják a mesemondás hagyományát. (Tudtátok, hogy Boldizsár Ildikó vezetésével elindult hazánkban a meseterápiás gyógyítás?)
    A bolt a kisgyermekkorból kinőtteket is várja, nekik az élő irodalom élményét kínálja. Gyakran látogatnak el ide gyerekkönyv alkotók (írók és illusztrátorok). A nyáron mesetábort is tartottak, ahol a résztvevők közös mesét készítettek, amelyből mindenkinek készült egy-egy emlékkönyv.
    S ha már ittjár az ember, akkor a könyvek is előtérbe kerülnek. Helyben ajánlanak olvasnivalót, a portékába bele is lehet lapozni, s nem utolsósorban az itt vásárló úgy érezheti, hogy nem csupán a könyvvel lett gazdagabb, de egy élménnyel is. (A törzsvásárlók még kedvezményben is részesülnek…) De akinek messze esik ez a hely, az sem marad mese nélkül. Az interneten keresztül (www.annokonyv.hu/webaruhaz) is részesei lehetünk enneka szellemiségnek, hisz feliratkozhatunk arra a hírlevélre, amelyben tanácsokat, ötleteket kapunk a választáshoz, és játékot is rendelhetünk. A könyvkiadó égisze alatt indult a www.meseutca.hu is, amely a gyerekirodalomban való tájékozódást segíti a kritikák, beszámolók és interjúk segítségével. Fruzsina lányom volt az egyik nyertese a magazin ajánlóíró pályázatának, aminek nyereményeként bármilyen könyvet választhatott a webáruház kínálatából, amit természetesen az Anno Meseboltban vett át.
    Megint a kedvenc könyvesboltunknál járunk, amiről csak most tudtam meg az alapítók leírását olvasva, hogy már száz évvel ezelőtt is könyvesbolt és papírkereskedés állt a helyén. Stark Ferenc még a krisztinavárosiak ük-generációját szolgálta ki itt anno, és ez az „anno” adta az ötletet a bolt nevéhez.
    Úgy gondolom, hogy a gyerekek nemcsak anno játszottak kreatívan bábszínházzal, babaházzal és építőjátékokkal, hanem még ma is népszerűek ezek a körükben, s a játék mellett a mese sem idegen tőlük. Az Anno és a hasonló profilú, kiadók üzemeltette boltok (Pozsonyi Pagony, Kétegér) nagyban hozzásegítik őket ahhoz, hogy újra olvasó nemzedékről beszélhessünk.
    Mert jó a szavak között megpihenni. Otthonosan érezzük magunkat itt – gyerekek, felnőttek közösen – kicsit át is költöztünk ide. Lányom már a születésnapját is itt szeretné megtartani legközelebb!

Élő múzeumok

Ahol nem unatkoztunk...

  1. Szépművészeti Múzeum

    A Szépművészeti Múzeum fogalommá vált a művészetkedvelők körében. Itt található Közép-Európa leggazdagabb egyiptomi gyűjteménye, amelynek kiállítása most decemberben nyílik újra a Múmiák-project lezárása után. A múzeum állandó tárlatának festményei közül El Greco, Monet és Manet alkotásai a kedvenceim, a gyermekeimet a Holland Gyűjtemény hajóábrázolásai nyűgözik le. Gyakran járunk ide a családdal múzeumpedagógiai foglalkozásokra, férjemmel pedig a Múzeum+ rendezvényeire. A legtöbben azonban a nagyszabású időszaki kiállítások alkalmával látogatnak el a Szépműbe, télen is kígyózó sorok várhatók a Cezanne megnyitása után.

  2. Magyar Nemzeti Múzeum

    Szeretnél királylány vagy királyfi lenni, esetleg csak elvegyülni az udvari forgatagban? Terveztél már címert, jól forgatod a kardot, ismered a nemesi illemszabályokat? Ha szeretnél időutazást tenni egy másik korba, akkor a hétvégi családi programokat pont neked találták ki. A legközelebbi ilyen alkalmon a lovagok világába röpítenek. A gyermekeim nagy rajongói ennek a sorozatnak, de amúgy is szívesen látogatjuk a tárlatokat – a páncélöltözetek és a múltat idéző tárgyak megunhatatlanok, új és újabb felfedezésre csábítanak. A múzeum remek kiegészítője a kötelező tananyagnak, segít felkelteni és fenntartani a gyerekekben a történelem iránti érdeklődést.

  3. Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház

    A háznak már a neve is tündéri világot idéz – Mai Manó, az építtetője, udvari fényképész és híres gyermekfotós volt az 1800-as évek végén. A Magyar Fotográfusok Háza 1999-ben nyílt meg az épületben, amelyben néhány éve már galéria működött. A hely kortárs és életműveket bemutató fotókiállításoknak ad helyet, amelyeket érdekes tárlatvezetések kísérnek (ezekre az interneten lehet bejelentkezni a nagy érdeklődés miatt). Könyveket is megjelentetnek mind fotó-, mind filmtörténeti témákban. A Múzeumok Éjszakáján fotótechnikai érdekességekkel lehetett itt megismerkedni. Blogjuk is kihagyhatatlan számomra, aki nagy rajongója vagyok ennek a helynek.

ART mozik

Ahol megéri nézni...

  1. Cirko-Gejzír mozi

    A kedvenc „kultiplex”-em – szlogenjük szerint Európa legkisebb mozija, habár két (pici) teremmel is rendelkezik. Bútorzata alapján rommozinak is nevezhetnénk. Előző helyéről, a Lőrinc pap térről (a pesti Bermuda-háromszög egyik sarkáról), 1998-ban költözött át ide – szellemiségét, fílingjét megtartva. A létrehozó és üzemeltető Másképp Alapítvány egyben az egyik legradikálisabb filmforgalmazó, több északi, iráni és mexikói filmkülönlegesség terjesztése is hozzájuk fűződik, ezeket legelőször itt tekinthetjük meg. Kisebbségi programokat, filmfesztiválokat is tartanak. Már vidéken is terjeszkednek – a pécsi Apolló mozi is hozzájuk tartozik. Számomra a legélőbb filmes hely Budapesten.

  2. Toldi Mozi

    Múltidéző modernitás

    A Toldi moziban a.Milos Forman cseh-amerikai filmrendező 80. születésnapját megünneplő Filmkarneválon éreztem magam legjobban. A nyitóesemény tűzoltóbálján Pomázról érkezett tűzoltózenekar fogadott minket, akik nem csak zenéjükben idézték a hangulatot, de mintha még viselkedésük is hajazott volna a filmbeli csapat viselkedésére – parancsra hagyták el a mozi előterét. Természetesen a Staropramen sör sem hiányozhatott, frissen habzott a pohárból a padlóra. A TÁP Színház színészei a büfé fölötti üzemvezetői irodából kihajolva olvasták fel a rendező könyvéből a vonatkozó fejezetet. A „Tűz van, babám!” vetítése alatt valaki annyira elrévedt a múltidézésen, hogy egyenesen rágyújtott – persze csak elektromos cigarettára, de azért nagy felzúdulást keltett. A bulin disznósajt volt a kísérő, talán azon a bizonyos ellopott kelléken osztoztunk barátiasan, hogy azután beinduljon az össznépi harácsolás – szabadon lehetett eltulajdonítani a sötétben az asztalra kitett tárgyakból. Én későn eszméltem, és épp ezért lett enyém a legértékesebb tombolamaradék, az életműdíjnek szánt díszbaltát idéző „Balta” című cseh mű. Záráskor sem sértődött meg senki, amikor alólam került elő a nagykövetség egyik munkatársának kabátja.
    A Toldi mozinak jól áll a múltidézés. Maradt benne a régi mozizás bájából, pedig ezt az épületet is felújították. 2008-ban nyerte el mai formáját, amikoris a Budapest Film vette vissza az irányítását. A legmodernebb e-cinema digitális vetítési rendszerrel szerelték fel, de természetesen a 35 mm-es gépet is meghagyták. Két terme 200+60 főt képes befogadni. A Dolby hangrendszer sem hagy maga mögött kívánnivalót.
    De mi az, ami a Toldi mozi hírnevét megalapozta – hiszen Teszler Tamás még szakdolgozatot is írt róla a Pázmány kommunikáció szakán? Ugyan már 1937-ben megnyitotta kapuit, de mi nem innen emlékszünk rá. A 90-es években a Balázs Béla Stúdió (BBS) üzemeltette, amely egy kísérleti filmműhely volt. Már a filmről való beszéd is sok embert vonzott ide a vetítéseken túl. Azután ők a Pesti Estnek adták át a mozit, ami regnálásuk alatt a biciklisfutárok törzshelyévé vált. A Toldi mozihoz kapcsolható a Titanic Filmfesztivál. Esti szórakozóhelyként is híres volt. Most a Budapest Film költözött fölé, és sokáig itt szállásolták el a filmklik.hu-t, ami a cég filmletöltő bázisának szántak.
    A Toldi megmaradt a fesztiválok, filmnapok és filmes találkozások helyévé. Nem sokkal ezelőtt vetítették itt Herkó Attila budapesti Depeche Mode koncertjét felelevenítő „Strange Hour in Budapest” című filmjét, amelyen az együttes tagja, Allan Wilder is megjelent. A Dazoo.com magyar alapítású rövidfilmes gyüjtőszájt is tartott itt bemutatót. A Kiskakas Animációs Filmnapokon a rajzfilmkedvelőket várják. A Finn Filmnapok már másodszor kerül megrendezése, de Chile filmes alkotói is a gépházba költöztek egy rövid időre. Rendeztek itt már designvásárt, és visszatérve a filmhez, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak is volt itt vizsgavetítése. A mozi a Magyar Filmszemle egyik hagyományos rendezvényhelyszíne. Programjairól a www.toldimozi.hu oldalon tudtok tájékozódni.
    A Toldi, habár hallgatott a modernizáció és a „rövidülő szoknyák” szavára, kiváló emlékidéző hely. A pénztárosfülke kicsiny ablakához ma is le kell hajolni, hogy a mögötte ülő megértse a szavunk. …és abban is maradt a régi, hogy előterébe nem csak betérünk, mint a metrómegállóba, hanem hosszas beszélgetésekbe bonyolódunk ott a kényelmes fotelekbe süppedve. A büfé ugyan már elvesztette központi helyét, oldalra került, de azért még minket szolgál. A mozi Bajcsy-Zsilinszky útra néző panorámaablakjai előtt elhelyezett padok is mindig foglaltak.

  3. Örökmozgó Filmmúzeum

    Az Örökmozgó mozi a Magyar Nemzeti Filmarchívum, leánykori nevén Magyar Filmintézet mozija. Főleg filmklasszikusok szerepelnek a repertoárján.
    1912-ben nyílt Royal Nagymozgó néven, kaland- és cowboyfilmeket vetítettek itt. Vesta, Erzsébet és Pentele néven is működött. 1958-tól lett Mátra Mese és Ifjúsági Mozi, amelyre már a saját gyermekkorunkból is emlékezhetünk. Különlegessége a félbehajtható ülés volt, amely felcsapva gyerekmagasítóként működött.
    1991-ben újították fel, és nyílt újra a mai nevén. Közönsége a gimnáziumok film iránti érdeklőiből, a bölcsész szakos egyetemistákból, a megszállott filmszeretőkből és a múltba révedő nyugdíjasokból tevődik össze. Gyakran szerveznek tematikus filmheteket és számos filmklub is működik itt. Nagy érdeklődés kíséri például a japán filmek vetítését. A program a www.filmarchive.hu/orokmozgo címen elérhetők.
    A Filmintézetnek a Budakeszi úti épületében is van vetítőterme, amelyet filmelmélet szakos hallgatóként rendszeresen látogattam. Az Örökmozgó is hozza az élményt - a karcos kópiák, a pattogó hang otthonos velejárói a filmélménynek. Kedvencem az idegennyelvű filmeket kísérő szinkrontolmácsolás – gyakran idéződik fel a VHS-korszak kezdetének hangalámondásos fílingje. Tarkovszkijjal, Paradzsanovval és francia újhullámos alkotókkal barátkoztam itt, de talán még Mélies szelleme is a sorok között kisért.
    A pénztárban és a kávéházban kedves arcok fogadnak, helyben megvásárolhatók a Filmarchívum könyvei és a filmszakmai lapok. Érdekesség, hogy a videogalérián a máshol nehezen elérhető, magyar és közép-európai filmek tekinthetők meg VHS technikával bérleti díj ellenében.


0 Fénykép

Még több »
Még nincs fénykép

0 Kedvenc hely

Még több »
Még nincsen kedvenc hely